2010. március 17., szerda

Papiron már kész vagyunk

Arra gondoltam, ma nézzük meg a figurákat a jelmeztervező szemszögéből. Alább Horányi Juli (jelmeztervező) gondolatait olvashatjátok.

"A jelmez szó, rendkívül találó kifejezés a megjelenésre, ami a színpadon egy-egy szereplő karakteréhez kapcsolódik. A furcsa, vagy éppen nagyon is hétköznapi személyiségjegyeket, szokásokat, a szereplő lelkében zajló belső folyamatokat jeleníti meg vizuálisan a néző számára. Ez a fő oka annak, hogy egy-egy jellem öltöztetése során semmi sem történhet indokolatlanul. Munkánk során igyekszünk a szövegkönyv alapján mi is elemezni a karaktereket, így találjuk meg a legkifejezőbb formát, amely tükrözi az adott szerep megformálásához szükséges kollekciót.

Jákobi, Lájdentál, Sáchás. Három abszurd, humoros, szomorú figura. Érdekes karakterek, furcsa szokásokkal.

Jákobi és Lájdentál, Stan és Pan, Beavis és Butthead, két nagyon hasonló személyiség, akik ugyanakkor rengeteg dologban különböznek is egymástól. A rajtuk látható ruhadarabok egyformák, de a színek jelentéstartalma és az apró különbségek, jól mutatják a személyiségbeli eltéréseiket.

A jelmezek megtervezésénél fontos szerepet kaptak a színek. Minden egyes szín jelentéssel bír.



Jákobi alapszíne a mustársárga, melynek jelentése; örök elégedetlen, nyughatatlan, kétségekkel teli férfi, aki csapongva éli életét. Hirtelen útnak indul, majd egyszer csak megáll és visszafordul, ugyanazzal a hirtelenséggel, ahogyan nekikezdett. Az apró sinus cikk-cakk a nyakkendőn és a kalapon hullámzó, ideges természetét jelképezi.


Lájdentál, a szürke, alkalmazkodó, beletörődő, hűséges és kitartó jóbarát aki, mint egy állandó, hosszúcsíkos minta, éli a minden hirtelen érzelmi kitöréstől mentes kisemberek életét.


Sáchás, a hideg, világoskék, megközelíthetelen, érzelmi-frigid nő, aki kezdetben jól szórakozik a két férfin, akiket női mivoltával, könnyűszerrel megvezet, bár idővel kétségeesik, hogy terve nem úgy sült el, ahogyan valójában szerette volna. Ennek ellenére az ő esetében szó sincs tiszta, vagy őrjítő szerelemről, lényéből az efféle tulajdonságokra való hajlamok teljes mértékben hiányoznak.

A színek mellett sok egyéb kis jelzést is láthatnak majd a nézők, mind a díszletben, mind a jelmezekben, amelyek ha nem is nyernek rögtön értelmet, vagy akár elsikkad a figyelem felettük, mégis kiegészítik és teljessé teszik az előadást, segítve a színészeket szerepük megformálásában, valamint a nézőt a konklúzió levonásában."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése