Jákobi, aki azért született, hogy éljen,
és
Lájdentál, aki önsajnálatában megvágja az ujját
A dalok szövegeit Pásti-Kovács Nórának köszönhetjük. A sokoldalú művésznő verseket ír, rajzol, fest, kisplasztikákat készít és könyveket szerkeszt. Blogján (www.kislajos.blogter.hu) így ír magáról: "A groteszk a legjobb eszköz arra, hogy az ember megszabaduljon a pesszimizmusától."
Nóri munkáit rendszeresen meg lehet vásárolni online és a Wampon, de verseit nagyon kevesen ismerik. Gondoltam kedvcsinálónak megosztok veletek egyet, a többit pedig majd a színházban...
Míly kocaszemekkel bámulsz rám, édes!
A nézésed durva, a tenyered érdes.
A melleid viszont módfelett nagyok,
Ígyhát még mindig a szerelmed vagyok.
Elfuserált lelked egy cseppet sem vonz már.
Tompább vagy, szívecském, mint egy vén rozmár.
A melleid viszont módfelett nagyok,
Ígyhát még mindig a szerelmed vagyok.
Te gyűlölsz engem, én utállak téged.
Egyebet nem kínál nekünk az élet.
A melleid viszont módfelett nagyok,
Ígyhát még mindig a szerelmed vagyok.
módfelett odavagyok
VálaszTörlésMi is:)
VálaszTörlés